Treceți la conținutul principal

Kálmán Béla (1977 óta: Borsi-Kálmán Béla [írói név]) - TUDOMÁNYOS-SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

TUDOMÁNYOS-SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ


Kálmán Béla (1977 óta: Borsi-Kálmán Béla [írói név]) 1948. március 22-én a Szatmár megyei Csengerbagoson született. Édesapja neve id. Kálmán Béla (1920 - 2000), 1948 - 1958 között a szinérváraljai magyar iskola, később az acsai általános iskola igazgatója volt, édesanyja: Erdész Mária (1925) nyugdíjas tanítónő.
A család 1962 nyarán Magyarországra telepedett át.

Iskolái: Szinérváraljai általános iskola (1955 - 1960)
A szatmári Kölcsey Ferenc líceum gyakorló iskolája (1960 - 1962)
A sárospataki II. Rákóczi Ferenc gimnázium (1962 - 1965)
A budapesti Arany János gimnázium (1965 - 1966)
MÜM 3o. sz. Iparitanuló Intézet (Budapest, Wesselényi utca, 1966 - 1967)
ELTE, BTK nappali tagozat (1968 - 1973, ugyanebben az időben az Eötvös József Collegium tagja)
Diploma: történelem - román szakos középiskolai tanár (1973)

Tudományos fokozatai: egyetemi (kis) doktor (1980); a történelemtudomány kandidátusa (1990), az MTA doktora (2006), a történelemtudományok habilitált doktora (2007)

Díjai: Az Európa Kiadó műfordítói nívódíja (1981)

Társadalmi – Tudományos- Politológiai és Irodalmi Szervezetekben betöltött szerepe


A párizsi Centre D’Études des Civilisations de l’Europe Centrale et du Sud-Est levelező tagja: 1983 óta


A  Magyar – Román Történész Vegyesbizottság tagja: 1985 óta


A Dél-kelet-európai Stúdiumok Nemzetközi Társasága [AISEE] tagja: 1985 óta

A Magyar Írók Szövetsége Műfordítói Szakosztálya tagja: 1973 óta

A Magyar Újságírók Szövetsége tagja: 1986 óta


A Magyar Irók szövetsége tagja: 1986 óta

A Nemzetközi PEN CLUB tagja: 1986 óta

A Cahiers du Centre d’étude de l’Europe médiane (Studia Gallo-Hungarica) [Párizs] szerkesztó bizottságának tagja: 2003 óta

Az Institut THOMAS MORE (Bruxelles-Párizs) nevű nemzetközi politológiai intézet magyar tagozatának vezetője: 2005 óta



Ösztöndíjak, tanulmányi - és előadó(kör)utak, konferenciák

Nyári egyetem: Sinaia (1972, 1 hónap);
                          Brassó (1977, 1 hónap);
                          Bukarest (1984, 3 hét)

Műfordítói ösztöndíjak: Bukarest (1974, 1 hónap; 1976, 2 hét, 1982, 2 hét, 1984, 10 nap)


 Móricz Zsigmond ösztöndíj (1982 – 1983)

SOROS ösztöndíj: 1983 - 1985


Tanulmányi ösztöndíjak:

Bukarest (1972, 2 hét; 1978, 4 hónap)
Párizs (1982 okt. 4. – 1983. július 16., 9 és fél hónap;               
1990. szeptember 10 - október 10, 1 hónap)

Nizza (1983. április, 2 hét)

Padova (1986, 2 hét)

Krakkó (1987, 1 hónap)

Toronto (magánösztöndíj: 1987. november – 1988. február, 4 hónap)

Genf (magánösztöndíj: 1988, 1 hónap, 1989, 1 hónap)

Amszterdam (Az Amszterdami Egyetem vendégoktatója, 1996. április 1. - augusztus 1, 4 hónap)

New York (A Columbiai Egyetem Kelet-Európa Intézete, 1998. szeptember 28. – november 24, 2 hónap)


Előadókörutak és előadások:

1987 - 1988: Miami - Toronto* - Montreal -  Hamilton - Chicago - Detroit - Toledo - New York – New-Brunswick - Washington - Vancouver - Calgary – New Delhi – Montreal (másodszor);

1988-1989: Genf- Bern - Basel (kétszer)

1996: Amszterdam - Drakenburg (háromszor)

1996: Sidney - Canberra - Melbourne – Bécs - Strassbourg  
1998: Cape-Town - New-Brunswick - Washington - Bécs
1999: Párizs (háromszor), 
Amszterdam (Drakenburg)
2000: Párizs (kétszer), Strassbourg, Aix en Province
2002: Tours
Történész - és politológiai konferenciák:
1985: Budapest
1986: Párizs
1987: Párizs
1989: London, Párizs, Nancy, Szófia
1990: Gdansk, Párizs, Groningen, Koppenhága
1991: Genf
1992: Krakkó, Párizs
1993: Strasbourg, Párizs, Lille
1994: Brüsszel
1995: Strasbourg
1999: Amsterdam (Drakenburg)
2002: Oxford
2004: Nizza
2007: Csikszereda
2008: Fehérvárcsurgó, Budapest
Munkahelyei:
OSZK, Szakozó Osztály (1973. szeptember 15. – 1974. december 31.)
Szabadúszó tolmács és műfordító (1975. január 1. – 1975. november 30.)
Az EURÓPA Kiadó lektora: 1975. december 1. – 1975. december 31.)
ELTE, BTK, Román Nyelv és Irodalom Tanszék (tanársegéd, 1976. január 1. – 1981. október 30.)
ELTE, BTK, Kelet-Európa Története Tanszék (adjunktus, majd – 1993.-tól docens, 1981. november 1. óta)
A Nagyvilág c. világirodalmi folyóirat szerkesztője és rovatvezetője (román és Dél-kelet-ázsiai francia nyelvű irodalmak [Vietnam, Laosz. Kambodzsa]): 1985 – 1988 (másodállásban)
A Magyar Köztársaság bukaresti Nagykövetsége kulturális és politikai tanácsosa (I. osztályú tanácsosi rangban: 1990. október 25. – 1995. június 15.) [kikérővel, külügyminisztériumi alkalmazott: 1990. június 8. és 1995. június 19. között]
A Magyar Köztársaság párizsi Nagykövetsége politikai tanácsosa (I. osztályú tanácsosi rangban: 1999. március 8. – 2003. augusztus 15.) [kikérővel, külügyminisztériumi alkalmazott: 1998. december 15. és 2003. augusztus 15. között]
Nyelvtudás: francia és román (felsőfok), angol, orosz, német (társalgás), olasz, spanyol (olvasás)

 PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK
  
Önálló művek

1, Együtt vagy külön utakon. A Kossuth - emigráció és a román nemzeti mozgalom kapcsolatának történetéhez, Magvető Kiadó, Budapest, 1984, 227 p. (Nemzet és Emlékezet)

2, Hungarian Exiles and Romanian National Movement, 1849 - 1867., Highland Lakes, New Yersey, 1991[1992], Columbia University Press (Atlantic Studies on Society in Change, East European Monographs) XVI+333 p.

3, Nemzetfogalom és nemzetstratégiák. A Kossuth - emigráció és a román nemzeti törekvések kapcsolatának történetéhez, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993, 353 p.

4, Illúziókergetés vagy ismétléskényszer? Román - magyar nemzetpolitikai elgondolások és megegyezési kísérletek a XIX. században. Tanulmányok. Kriterion Kiadó - Balassi Kiadó, Bukarest - Budapest, 1995, 232 p.

5, Kihívás és eretnekség. Adalékok a román - magyar viszony történetéhez. H - Press Kft., Sepsiszentgyörgy, 1996, 111 p. (Kaláka Könyvek)

6, Kockázatos viszonyok. Írások a román irodalom, művelődéstörténet és nemzeti önszemlélet tárgyköréből. Jelenkor Kiadó, Pécs, 1997, 164 p. (Kiseurópa)

7, Liaisons risquées. Hongrois et Roumains aux XIXe et XXe siècles. Consciences nationales, interférences, et relations délicats. Éditions Jelenkor, Pécs, 1999, 289 p. (Megjegyzés: nem azonos az elöző tételben szereplő, hasonló cimű kötettel!)

8, A békétlenség stádiumai. Fejezetek a magyar - román kapcsolatok történetéből. Osiris Kiadó, Budapest, 1999, 372 p. (Pro Minoritate Könyvek)

9, Polgárosodott nemes avagy (meg)nemesedett polgár. Írások a „nemesi polgárisodás” témaköréből. Jelenkor Kiadó, Pécs, 2002, 292 p.

10, Pillanatkép. Két írás a geopolitika tárgyköréből. Nyitott Könyv, Budapest, 2003, 140 p. (2. jav. kiadás: 2004)

11, Kérdések és álkérdések. Gondolatok a csoportérdek-érvényesítés, a nemzeti önkép és a globális stratégiák összefüggéseiről. [Politológia és társadalom-lélektan]. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004, 297 p.

12, Öt nemzedék, és ami előtte következik … A temesvári Levente-pör …1919-1920. Budapest, 2006, Noran Kiadó Kft, 540 p.
Társszerzőkkel


A kompromisszumok embere. Tanulmányok Klapka György tábornok (1820 – 1892) életéről [Szerzők: Borsi-Kálmán Béla – Hermann Róbert – Urbán Aladár]. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest – Kolozsvár, 2000, 235 p. [Csetri Elek előszavával] (Borsi-Kálmán Béla tanulmánya: Klapka György, Genf és a románok, uo. 89 – 235. p.)

Bodrogi Rezső – Borsi- Kálmán Béla: Kossuth rendíthetetlen híve: Ihász Dániel, Századok, 1987/5., 923 – 961.


Tanulmánykötetekben

1, Borsi-Kálmán Béla: A regény megújításának kísérlete a mai román irodalomban, in: Magyar-román filológiai tanulmányok [Szerk. Nagy Béla]. Budapest, 1984, 252 – 262.

2, Borsi-Kálmán Béla: Mihail Kogălniceanu reformprogramjának magyar vonatkozásai, in: A magyar polgári átalakulás kérdései. Tanulmányok Szabad György 60. születésnapjára [szerk. Dénes Iván Zoltán – Gergely András – Pajkossy Gábor]. ELTE Bölcsészettudományi Kara, Budapest, 1984, 361 – 379. p.

3, Borsi-Kálmán Béla: Alexandru Ioan Cuza, Mihail Kogălniceanu és a magyar emigránsok 1860-61-ben, in: HUNGARO – POLONICA. Tanulmányok a magyar – lengyel történelmi és irodalmi kapcsolatok köréből. Emlékkönyv Waclaw Felczak 70. születésnapjára[szerk. Kiss Gy. Csaba – Kovács István – Nagy József Zsigmond]. MTA Irodalomtudományi Intézete, Budapest, 1986, 110 – 119. p.

4, Borsi-Kálmán Béla: Alexander Ion Cuza, Mihail Kogălniceanu I wegierrscy emigranci w latach 1860-61, in: WEGRY –POLSKA W EUROPIE SRODKOWEJ. HISTORIA – LITERATURA. Ksiega pamiatkowa ku czci Profesora Waclawa Felczaka [Pod redakcja  Antonigo Cetnarowicza, Csaby G. Kissa, Istvána Kovácsa].PSB, Wydawnictwo Profesjonalnej Szkoly Biznesu, Krakow, 1987, 175 – 182. p.

5, Borsi-Kálmán Béla: L’image de la France révolutionnaire dans les milieux cultivés hongrois: du mouvement des jacobins hongrois à l’époque des réformes, 1795 – 1830, in: ECHOS LOINTAINS DE LA REVOLUTION FRANCAISE. Colloque franco-balte 6 – 8 novembre 1986 – Colloque franco – hongrois 22 – 24 janvier 1987. Publications Langues’O, Paris – INALCO, 1988, 205 – 234. p.


6, Borsi-Kálmán Béla: L’histoire du «différend» hungaro-roumain du XVIIIe au XXe siècle. Quelques points de repère, in: L’Europe du Milieu. Actes du colloque organisé par le Groupe de recherche sur l’Europe centrale de l’Université de Nacy II, Septembre 1989 [Sous la direction de Michel Maslowski, avec la colaboration d’Alexandre Kurc]. Presses Universitaires de Nancy, 243 – 250. p.


7, Borsi-Kálmán Béla: Bref apercu de l’histoire des frustrations des Roumains de Transylvanie, in: L’Europe centrale et ses minorités: vers une solution européenne? [sous la direction de André Liebich et André Reszler].Publications de l’Institut Universitaire de Hautes Études Internationales – Genève, Presse Universitaires de France, Paris, 1993, 135 – 144. p.

8, Borsi-Kálmán Béla: Histoire d’une vie ou quelques idées sur les conditions de formation des intellectuels hongrois originaires de Roumanie à l’époque de Kádár, 1962 – 1989, in: L’engagement des intellectuels à l’Est. Mémoires et analyses de Roumanie et de Hongrie. [Textes réunis par Catherine Durandin]. Institut Français de Bucarest – Éditions l’Harmattan, Paris, 1994, 71 – 80. p.

9, Borsi-Kálmán Béla: L’émigration hongroise après 1848 – 49 et les problèmes d’une entente hungaro-roumaine (Esquisse), in: ISTORIA CA LECTURA A LUMII. Profesorului Alexandru Zub la împlinirea vîrstei de 60 de ani. (Volum coordonat de Gabriel Badarau - Leonid Boicu – Lucian Nastase) [Emlékkönyv Alexandru Zub 60. születésnapjára]. Fundaţia Academică A. D. Xenopol, Iaşi, 1994, 215 – 218.

10, Borsi-Kálmán Béla: Les Roumains aux yeux des Hongrois. Stéréotypies et lieux communs „hongrois” sur les „Roumains”. Bétises, généralités, sémi-vérités par rapports à la conscience et la stratégie nationale, in: uo. 455 – 459. p.

11, Borsi-Kálmán Béla: The Romanians in Hungarian Eyes, In: STEREOTIPES and NATIONS [ed. by Teresa Walas]. International Cultural Center, Cracow, 1995, 73 – 78. p.


12, Borsi-Kálmán Béla: Rumuni w oczach Wegrów. Wegierskie stereotypy I komunaly dotyczace Rumunów (Nonsensy, banaly I pólprawdy w zwierciadle narodowej swiadmosci I w narodowych strategiach) in: Narody I stereotypy [Pod redakcja Teresy Walas]. Midzynarodowe Centrum Kultury Kraków, Kraków, 1995, 70 – 76. p.

13, Borsi-Kálmán Béla: L’émigration hongroise après 1848 et les problèmes d’une entente hungaro-roumaine, in: Regards sur l’indomptable. Europe su Centre-Est du XVIIIe siècle à nos jours [Textes reunis par Jerzy Kloczowski, Daniel Beauvois, Yves-Marie Hilaire].Actes du colloque de Villeneuve-d’Ascq 20 – 23 septembre 1993.Presse de l’Université Charles-de-Gaulle – Lille III, Lille, 1996, 253 – 256.; 258.

14Borsi-Kálmán Béla: Etique et politique dans le contexte géostratégique européen (Ethics and Politics in the European Geostrategic Context) [Contribution], in : Ethics and Politics. International Conference. Robert Schuman Institute for Developing Democracy in Central and Eastern Europe. 1997, 37 – 38. p.

15, Borsi-Kálmán Béla: Nemzeti nagylét és/vagy kisállami nyomorúság (Gondolatok egy örökzöld témáról), in: Nemzeteken innen és túl. Tanulmányok Diószegi István 70. születésnapjára. Korona Kiadó, Budapest, 2000, 91 – 103.

16, Borsi-Kálmán Béla: Le nationalisme et l’intelligentsia hongroise dans les anées 1989 – 1997, in: HISTORIA MANET. Volum omagial Demény Lajos emlékkönyv 75. [szerk. Violeta Barbu – Tüdős S. Kinga – Maria Pakucs] Editura Kriterion Bucuresti – Cluj, 2001, 441 – 451. p.

17, Borsi-Kálmán Béla: Egy meghasonlás anatómiája (Gondolatok az iraki válsággal kapcsolatos amerikai-francia polémia hátteréről), in: Életünk Kelet-Európa. Tanulmányok Niederhauser Emil 80. születésnapjára. [szerk. Krausz Tamás és Szvák Gyula]. Budapest, 2003, Pannonica Kiadó, 52 – 58.

18, Borsi-Kálmán Béla: Geostratégiai lehetőségkeret és nemzetpolitika (Magyar álmodozás és román pragmatizmus Trianon előtt), in: Kelet-Európa: Történelem és sorsközösség. Palotás Emil 70. Születésnapjára [Szerk. Krausz Tamás]. Budapest, 2006, ELTE Kelet-Európa Története Tanszék, 55-76..


Egyéb gyűjteményes kötetekben (antológiákban), illetve hazai és külföldi folyóiratokban megjelent tanulmányok

1, Irányzatok, tendenciák az újabb román irodalomban, Kritika, 1980/11., 26 – 27.

2, A Kossuth-emigráció és a nemzetiségi kérdés – dilemmák és altarnatívák, Kritika, 1981/12., 3 – 4.

3, A román reformnemzedék bölcsőjénél (tanulmány), Mozgó Világ, 1981. december, 74 – 81.[jegyzetek nélkül, irodalomjegyzékkel], (újraközlés: Látó [Marosvásárhely], 1992/5., 76 – 95. [jegyzetapparátussal])

4, La naissance de la génération des réformes roumaine, ANNALES UNIVERSITATIS SCIENTIARIUM BUDAPESTINENSIS de ROLANDO EÖTVÖS NOMINATAE, sectio historica, tomus XXIII., Budapest, 1983, 77 – 95.

5, A román nemzettudat fejlődése a Kárpátokon innen és túl (1821 – 1860), Kortárs, 1984/4., 594 – 613.

7, Egy múlt századi magyar-román megegyezési kísérlet történetéhez (1864), Tiszatáj, 1984/9., 57 – 68. (kötetben: Forradalom után – Kiegyezés előtt [szerk. Németh G. Béla]. Budapest, 1988, Gondolat)

8, Zur Geschichte eines ungarisch- rumänischen Vereinbarungsversuchs vom vorigen Jahrhundert: 1864, ANNALES UNIVERSITATIS SCIENTIARUM BUDAPESTNENSIS de ROLANDO EÖTVÖS NOMINATAE, sectio historica, tomus XXV., Budapest, 1987, 81 – 106.

9, Contours d’une tentative d’accord hungaro-roumain en 1868 – 1869, in: Forschungen über Siebenbürgen und seine Nachbarn, Festschrift für Attila T. Szabó und Zsigmond Jakó. I. Herausgegeben von Kálmán Benda, Thomas von Bogyay, Horst Gassl, Zsolt K. Lengyel, Dr. Rudolf Trofenik. München, 1987, 177 – 199. (magyar változatát lásd Borsi-Kálmán Béla: Illúziókergetés vagy ismétléskényszer? im. 122 – 150.)

10, Megközelítések. Néhány fogódzó a XVIII – XX századi magyar-román „differendum” történetéhez, Jelenkor, 1988/11., 1036 – 1040. (jó néhány passszusát – a szerző hozzájárulásával, lásd Ara Kovács Attila-Dávid György-Joó Rudolf-Kőszegi László-Nagy József-Tóth Károly Antal-Vásárhelyi Judit: Jelentés a romániai magyar kisebbség helyzetéről, in: Jelentések a határokon túli magyar kisebbségek helyzetéről [Csehszlovákia, Szovjetunió, Románia, Jugoszlávia]. Budapest, 1988, Medvetánc könyvek, 60 – 62.)
11, A román társadalom az 1850-es, 60-as években – ahogyan a magyar (Kossuth-)emigránsok látták, Alföld, 1990/6.
12, Kihívás és eretnekség. Széljegyzetek, értelmezések és kiegészítések Francisc Păcurariu: „Románok és Magyarok a történelem sodrában” c. könyvéhez, LIMES (Nemzetpolitikai Szemle) [szerk. Molnár Gusztáv], 1989/1., 187 – 211., ill. Tiszatáj, 1990/8., 40 – 68.

13, Nicolae Titulescu – hagyomány és európaiság, A Hét, 1991. május 30., 10 – 11-

14, A román nemzettudat fejlődése a Kárpátokon innen és túl egy nemzedék készülődésének tükrében, AETAS, 1992/1-2, 79-126.

15, A román politikai gondolkozás alternatívái a múlt század ötvenes-hatvanas-hetvenes éveiben, Korunk (Kolozsvár), 1992/9., 21-28.

16, Alternativele gîndirii politice româneşti în anii 50-60-70 ai secolului trecut, Cumpăna, Antologia revistei de cultură Korunk, 1, Cluj, 1994, 193-202 (román)



17, Töredékes látlelet az erdélyi románság sérelmeinek társadalomtörténeti gyökereiről. Adalékok a nemzeti-nemzetiségi kérdés /magyar/ megközelítéséhez, LIMES (Komárom-Esztergom megyei Tudományos Szemle), 1996/3, 71-78.
18, [Ludman Ferenc álnéven]: Románia helyzetéről, fejlődési trendjéről és a magyar-romám viszonyról a közép-kelet-európai térségben 1989 után (Vázlat), PRO MINORITATE, 1995/3-4, 8 – 30. (Lásd még: A román-magyar ellentétek gyökerei, a megbékélés lehetőségei, in: Megpróbáltatott nemzet, „Europa”-Club [Bécs], Hatodik könyv, 1998-ban elhangzott előadások, 49 – 114.)



19, "Mittel-Európa" és egy "integrált Európa" határmezsgyéjén, in: Magyar Kisebbség, Nemzetpolitikai Szemle, Új sorozat, III. évfolyam, 1997. 3-4. (9-10.) szám, Kolozsvár, 324-334.

20, Támpontok és megkésett észrevételek, PRO MINORITATE, 1996/4., 86 – 89.


21, „Mi a helyzet”? Impressziók, észrevételek és megjegyzések Romsics Ignác Helyünk és sorsunk a Duna-medencében című könyvének margójára, (esszé), PRO MINORITATE, 1996/4., 87 – 99.

22, A nemzet problematikája az 1970-1980-as évek román szakirodalmában [1984], in: Borsi-Kálmán Béla: A békétlenség stádiumai, im., 202 – 229.

23, Egy írástudó metamorfózisa. Rendhagyó recenzió Frank Tibor: Egy emigráns alakváltásai. Zerffi Gusztáv pályaképe című művéről, (esszé), Hadtörténelmi Közlemények, 1989/4., 592 – 595.
Klapka György, Genf és a románok, 1847 – 1868, Hadtörténelmi Közlemények, 399 – 484.

24, Védirat az örök névtelenek ügyében. Elfogult gondolatfüzérek egy „ismeretlen szerző” „Önéletrajzáról” (történelmi esszé), Az irodalom visszavág, 1999-2000/tél, 106 – 124.

25, A Bánság és Temesvár a századfordulón és az első világháború előestéjén, I. rész, PRO MINORITATE 2000/ősz-tél, 170 – 205.; II rész, PRO MINORITATE, 2001/tavasz, 158 – 199.

26, Le nationalisme et l’intelligentsia hongroise dans les années 1989 – 1997 (ou la „dispute populiste-urbaine” dans la lecture d’aujourd’hui), in: Culture et pouvoir en Hongrie depuis 1945. Éclairages franco-hongrois [Sous la direction de Michel A. Prigent], Cahiers du Centre d’étude de l’Europe médiane, N° 12, Studia Gallo-Hungarica, CEEM, Paris-INALCO, 2001, 71 – 84.

27, Románia és a magyar-román viszony a történelem tükrében (geopolitikai vázlat), Európai Tükör, 2004/4-5., 121 – 133.

28, Fondements connus et inconnus  d’une mésentente cordiale, Revue des deux Mondes, Février 2005, 9 – 30. (rövidített másodközlés: TRIBUNE, Institut Thomas More, N°/Fr, 25 février 2005, 1-12.)

29, FRANCE – EUROPE – USA: Known and unknown underpinnings of ”friendly misunderstanding”, TRIBUNE, Institut Thomas More, N° 4%Eng, February 25th2005, 1-12.


Előszavak

Csapó Endre: Ilyen a világ. II. Csapó Endre újságcikkei 1983 és 1991 között. Budapest, 1983, Püski Kiadó. (Előszó: Borsi-Kálmán Béla: Emigrációs történetírás - szilánkokban), 1 – 2.


Konferenciák
Budapest (Dunahajózás)
Párizs (1987 január)
Nancy
Párizs (bicentenaire)
Szófia
Részvétel a Magyar Külügyi Intézet, az ELTE Román Tanszéke és Románia budapesti Nagykövetsége közös szervezésében rendezett Titulescu-emlékgyűlésen, 1991. április 15. (ELTE BTK, Tanácsterem) Előadás címe: Nicolae Titulescu – hagyomány és európaiság

 „Uralkodó eszmék a Balkánon”, Pécs, 1992, március 27-29. (Előadás címe: A román politikai gondolkozás alternatívái a múlt század 50-es, 60-as, 70-es éveiben)

Nemzetközi tudományos kollokvium a közép- és Dél-kelet-európai értelmiség fejlődésének társadalmi és politikai feltételeiről a  szocializmus  utolsó fázisában. Előadás címe: “Néhány gondolat az értelmiségivé válás feltételeiről a Romániából Magyarországra telepűlt fiatalok vonatkozásában a Kádár-korszakban" (1962-1989) Párizs, 1992, szeptember 29. – október  4.. (francia nyelven)

, Kerekasztal-beszélgetés a közép-kelet-európai népek nemzeti tudatának fejlődéséről az 1789-es francia állam-nemzet koncepció tűkrében, TIT-Kossuth-Klub, 1992, Előadás címe: A közép- és dél-kelet-európai elitképződés társadalomtörténeti megkésettsége, mint az eljövendő “modern nemzetállamok” közötti vetélkedés (ős)forrása (magyar nyelven)

Részvétel a “Condorcet-körök” második nemzetközi találkozóján, Strassbourg, 1993. január vége. Előadás címe: Észrevételek a közép-kelet-európai országok európai integrációja  lehetőségeiről a köztűk kimutatható gazdasági-társadalmi és mentális szintkülönbségek összefűggésében (francia nyelven)

 Részvétel a  „Stéréotypes and nations and accompanying events” c. nemzetközi tudományos tanácskozáson, Krakkó, 1993. június. Előadás címe: Románok magyar szemmel (francia nyelven)

Részvétel a „France - Europe du Centre-Est” c. nemzetközi tudományos kollokviumon a “Charles de Gaulle-Lille III.” egyetem szervezésében, Lille-Villeneuve d’Ascq, 1993. szeptember 20-23. Előadás címe: A magyar emigráció 1848-49 után és a magyar-román megegyezés esélyei. vázlat (francia nyelven)

 Részvétel a “Gazdasági-politikai struktúrák Európában és a kelet-nyugati kooperáció” c. kerek-asztal konferencián a Hans Seidel Foudation, és az  Alianţa civică szervezésében, Bukarest, 1993. szeptember vége. Hozzászólás címe: A kelet-európai “posztkommunista” országok integrációs feltételrendszere, s  “rugalmasságának” mélyebb (történelmi) okairól (román nyelven)

 Részvétel a “Nemzeti-nemzetiségi kérdés és kisebbségi problematika új megközelítései” című nemzetközi tanácskozáson az Unesco és a Laboratoire pour l’Europe nouvelle szervezésében, Budapest, 1993. december 3-5. Előadás címe: Kisérlet egy új magyar szemléletmód kialakítására a nemzeti-nemzetiségi kérdésben (francia nyelven)

 Részvétel a Felolvasások Közép-Európáról című zártkörű tanácskozáson a párizsi “Institut d’Histoire des Relations Internationales Contemporaines” és az Institut de France (Francia Tudományos Akadémia) szervezésében, 1994. január 15. Előadás címe: A magyar-román kapcsolatok neuralgikus pontjairól. hogyan haladhatjuk meg a román-magyar megbékélés történelmi akadályait (francia nyelven)

 Részvétel a Centre International Lelewel d’Études et d’Informations Historiques nevű intézet (Université Libre de Bruxelles) által szervezett “l’Union européenne ou l’Europe integrale. dans une perspective historique” c. előadássorozaton, Brűsszel, 1994. május 25. Előadás címe: “Mittel-európa” és egy “integrált Európa” határmezsgyéjén (francia nyelven)

Előadás a strasbourgi Université des Sciences Humaines Közép- és Dél-kelet-európai Intézetében (Centre de Recherche sur l’Europe Centrale et Sud-orientale) 1996. december 17. Címe: A román nemzeti mozgalom és a magyarok a XIX. században (francia nyelven)

Előadás a strasbourgi Université des Sciences Humaines Közép- és Dél-kelet-európai Intézetében (Centre de recherche sur l’Europe Centrale et Sud-oriental). 2000. január 4. Előadás címe: Les rapports hungaro-roumaines aux XVIII.e – XXe siècles. Esquisse et repères.

Részvétel és előadás az oxfordi College által a „Republikanizmus a XIX. századi Európában” című nemzetközi tudományos kollokviumon, 2002. február. Előadás címe: Republikanizmus a magyar és román politikai elitek gondolatrendszerében (franciául és angolul)


Recenziók, könyvismertetések Borsi-Kálmán Béla munkáiról

1) Bodor Pál: ÉS
2) Pók Attila: Könyvvilág
3) Romsics Ignác: Palócföld
4) Lipcsei Ildikó: Borsi-Kálmán Béla: Együtt vagy külön utakon Magvető Könyvkiadó, 1984, Kortárs, 1985/5., 165 – 168.
5) Kósa László: Együtt vagy külön utakon? Köznevelés, 1985. április 26., 13.
6) Tóth Ede: Borsi-Kálmán Béla: Együtt vagy külön utakon Nemzet és emlékezet (Magvető Kiadó, Budapest, 1984, 229. o., Hadtörténelmi Közlemények, XXII. évf. 1985/4., 934 – 938.
7) Kovács István: Borsi-Kálmán Béla: Együtt vagy külön utakon. A Kossuth-emigráció és a román nemzeti mozgalom történetéhez, Tiszatáj, 1985/9., 94 – 96.
8) James P. Niessen (Indiana University): Együtt vagy külön utakon: A Kossuth-emigráció és a román nemzeti mozgalom kapcsolatának történetéhez. By Béla Borsi-Kálmán. Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1984, 229 pp. 18 Ft., paper, Slavic Review, Summer, 1986 (V. 45 no. 2), 381 – 382.
9) Béla K. Király: Borsi-Kálmán Béla: Együtt vagy külön utakon. A Kossuth-emigráció és a román nemzeti mozgalom kapcsolatának történetéhez. Budapest: Magvető Kiadó 1984. 229 pp., 18 Ft, Südost-Forschungen Band XLV, 1986, 361 – 362.
10) Urbán Aladár: Borsi-Kálmán Béla: Együtt vagy külön utakon. A Kossuth-emigráció és a román nemzeti mozgalom kapcsolatának történetéhez. Magvető Könyvkiadó, Budapest 1984. 229 oldal, Századok, 1987/5., 969 – 973.
11) Andrei Pippidi: O carte de istorie de care era nevoie, Contrapunct, 12-15 februarie 1993, 7.
12) Andrei Pippidi: Bela Borsi-Kálmán, Hungarian Exiles and the Romanian National Movement, 1848-1867, Columbia Press University, 1992, Revue des Études Sud-est-européennes, tome xxi, 1993 n0 1-2,  218 220
13) Andrei Pippidi: Szűkség volt erre a könyvre, A hét (Bukarest), 1992. augusztus 20, 3.
14) Demény Jajos: Tárgyilagosan a magyar-román kapcsolatok egyik fejezetéről, A hét (Bukarest), 1992. augusztus 20.,  3-4.
15) Sever Mircea Catalan: Béla Borsi-Kálmán, Hungarian Exiles and the Romanian National Movement 1849-1867, Columbia University Press, 1991, XXI., 334. p., Revista istorică, Seria nouă, tomul 3, 1992, nr. 11-12, noiembrie-decembrie,1225-1229
16) Gáll Ernő: A román nemzettudat színeváltozása [recenzió Borsi-Kálmán Béla: Hungarian Exiles and Romanian National Movements. Highland Lake, 1991, Columbia University Press, és Nemzetfogalom és nemzetstratégiák. A Kossuth-emigráció és a román nemzeti törekvések kapcsolatának történetéhez. Budapest, 1993, Akadémiai Kiadó c. könyveiről], Korunk, 1993/2., 113 – 117.
17) Florin Constantiniu: Bela Borsi-Kalman a scris o carte onestă despre relaţiile româno-ungare, CNM, nr. 129, 14-20 februarie 1994
18) Wolf Rudolf: A magyar-román együttműködés esélyei a XIX.. század második felében. Borsi-Kálmán Béla: Nemzetfogalom és nemzetstratégiák. A Kossuth-emigráció és a román nemzeti törekvések kapcsolatának történetéhez. Akadémiai Kiadó, Bp. 1993. 353. lap, Erdélyi Múzeum, 1994/1-2. fűzet, 141-144.
19) Robert Forrest: Borsi-Kálmán, Béla: Hungarian Exiles and the Romanian National Movement 1849 – 1967, Zeitschrift für Siebenbörgische Landeskunde, Jahrgang 17 (1994), 208 – 209.
20) Demény Lajos: Mának üzenő történelem, A Hét (Bukarest) 1996. április 12., 9-10
21) Irina Livezeanu: Bela Borsi-Kalman, Hungarian Exiles and the Romanian National Movement, 1849-1867. trans. by Eva Palmai. Highland Lakes, New Jersey: aAlantic rResearch and Publications, 1991, Nationalities Papers, volume 24 number 1. march 1996, 139-141
22) Bíró Béla: A híd pillérei (1), Erdélyi Napló, 1996, július 31., 12., és (2), uo. 1996. augusztus 7.,
23) Bíró Béla: Modell vagy rögeszme? Valóság, 1997/1., 81-91
24) Deák Ágnes: Borsi-Kálmán Béla: Illúziókergetés vagy ismétléskényszer? Román-magyar nemzetpolitikai elgondolások és megegyezési kísérletek a XIX. században. Tanulmányok. Kriterion Könyvkiadó-Balassi Kiadó, 1995, 232. old. - Borsi-Kálmán Béla: Kihívás és eretnekség. Adalékok a román-magyar viszony történetéhez, Kaláka Könyvek, Sepsiszentgyörgy, 1996, 111. old., BUKSZ, 1997 nyár,  222-228
25) Tóth Sándor: Egy történész gondjai és olvasmányai, Magyar Napló, 1997/7-8,  59-60.
26) Bodor Pál: Az alanyi történész. Borsi-Kálmán Béla: Kockázatos viszonyok. Írások a román irodalom, művelődéstörténet és nemzeti önszemlélet tárgyköréből. Jelenkor Kiadó, Pécs, 1997. 164 oldal, 990 ft, in: Élet és irodalom, XLI. évf. 42. sz.; 1997. október 17.
27) Demény Lajos: Kiútkeresés az empátia szellemében (10 gépelt oldal), in: HITEL, 1998. február
28) Bìró Béla: A felismerés lépcsőfokai. Borsi-Kálmán Béla: A békétlenség stádiumai, Kortárs, 1999/11., 120 – 125.
29) Bárdi Nándor: Az értelmezés kereteinek keresése. Borsi-Kálmán Béla: A békétlenség stádiumai. Budapest, 1999, Osiris, Pro Minoritate könyvek, 372. o., REGIO. Kisebbség, Politika, Társadalom, 2000/2., 281 – 286.
30) Köpeczi Béla: A békétlenség stádiumai, Magyar Tudomány, 2001/4., 502 – 504.
31) Bodor Pál: Az nemes polgárokrul (Borsi-Kálmán Béla: Polgárosodott nemes avagy (meg)nemesedett polgár. Jelenkor, 2002), Könyvhét, 2002. augusztus, 6.
32) Bodor Pál (Diurnus) [közírói olvasónaplója]: Párizsi magyar diplomata – Temesvárról, Nyugat Jelen (http://www.nyugatijelen.com/jelen/jelen.html), 1 – 2.
33) Ligeti Nagy Tamás: Borsi-Kálmán Béla: Polgárosodott nemes avagy (meg)nemesedett polgár, Jelenkor, 292 oldal, 1500 Ft, WA 2 Magazin Sziget, 2002/11., 82.
34) A: Gergely András: Kockázat, polgár, geopolitika, Szabad formák/Free forms [NPS], 1 – 2. (forrás: www.edition.hu/weblap/news/te …); nyomtatott változat: Századok, 2004/3., 757 – 760.
35) Gyáni Gábor: Borsi-Kálmán Béla: Polgárosodott nemes avagy (meg)nemesedett polgár. Írások a „nemesi polgárisodás” témaköréből. Jelenkor Kiadó, Pécs, 2002. 291 old., 1500 Ft, BUKSZ, 2004. ŐSZ, 260 – 262.
36) Demény Lajos: Történelmi távlatok az önazonosság keresésében. Borsi-Kálmán Béla: Polgárosodott nemes avagy (meg)nemesedett polgár. Írások a „nemesi polgárisodás” témaköréből, AETAS, 2003/2., 170 – 174.
37) Demény Lajos: Történelmi távlatokban az asszimilálódás és hasonulás fogas kérdései, Székelyföld, VII. évfolyam 9 szám, 2003. szeptember, 139 – 145.
38) Demény Lajos: Borsi-Kálmán Béla: Polgárosodott nemes avagy (meg)nemesedett polgár, Magyar Tudomány, 2003/11., 1459 – 1471.
39) Niederhauser Emil: Borsi-Kálmán Béla: Polgárosodott nemes avagy (meg)nemesedett polgár. Írások a „nemesi polgárisulás” témaköréből, REGIO, Kisebbségi Szemle, (s. a.)
40) Szentgyörgyi N. József: Levélféle Borsi-Kálmán Bélának [recenzió Borsi-Kálmán Béla: Pillanatkép. Két írás a geopolitika tárgyköréből. Budapest, 2003 [2. jav. kiad. 2004], Nyitott Könyv Kiadó, és Kérdések és álkérdések. Gondolatok a csoportérdek-érvényesítés, a nemzeti önkép és a globális stratégiák összefüggéseiről. Budapest, 2004, Akadémiai Kiadó c. könyveiről], Az irodalom visszavág, 2004. ősz, 46 – 50.



* Borsi-Kálmán Béla: “A Scientific Critique of the Daco-Roman Theory” (a Hungarian Research Institute of Canada és az University of Toronto szervezésében, 1987. december, forrás: u.toronto.ca/~diosady/i …)

Comentarii

Postări populare de pe acest blog

26 februarie 2014 Klaus Werner Iohannis, care se vrea premier sau preşedinte al României, are şi cetăţenie germană!

Editorial Porumbacu a scăpat porumbelul: Klaus Werner Iohannis, care se vrea premier sau preşedinte al României, are şi cetăţenie germană! Posted by on 26 februarie 2014 Partajare99 Constituţia României nu-i permite lui Iohannis Klaus Werner să ocupe funcţia de ministru, prim-ministru şi nici preşedinte al României, fiindcă are dublă cetăţenie!
  Lui Crin Antonescu i-a scăpat, în data de 23 februarie a.c., la emisiunea „După 20 de ani” a unei televiziuni private, o afirmaţie foarte gravă: „(…) câtă vreme şi Traian Băsescu vorbeşte despre faptul că, în condiţiile în care nu intrăm în Schengen din cauză că nu vrea Germania, prezenţa unui om, nu doar etnic german, ci şi cu cetăţenie germană, cum este Klaus Iohannis (…)” (http://www.romaniatv.net/crin-antonescu-arunca-in-aer-usl-mai-devreme-sau-mai-tarziu-klaus-iohannis-va-fi-premier-in-locul-lui-ponta_128519.html#ixzz2u8L8UnT0) Mai clar decât atât nu se poate: Klaus Werner Iohannis are cetăţenie germană! Păi, atunci cum…

Raluca Prelipceanu. Conferință- Migrațiune și mentalități – un sfert de veac de tranziție și bejenie

Conferința cu tema Migrațiune și mentalități – un sfert de veac de tranziție și bejenie susținută de doctor în științe economice Raluca Prelipceanu, a fost o surpriză totală pentru auditoriu. În primul rând deoarece Raluca Prelipceanu și-a luat masteratul și doctoratul la Sorbona cu o temă similară, în urma unei ample cercetări făcute direct pe teren, vreme de mai mulți ani, în mai multe țări europene, SUA și Canada, după care i s-a propus să lucreze la Banca Mondială sau ca înalt funcționar în domeniul economic la Bruxelles.
A refuzat, după ce s-a convins de duplicitatea și fariseismul acestor instituții și a revenit în România să ajute la reconstrucția economică a țării. Dezamăgirea a fost totală, întrucât, la nivelul ei de instrucție, nu s-a găsit un post în care să fie angajată ca să-și poată dovedi utilitatea și să-și câștige cinstit și demn o pâine. Așa se face că a intrat în monahism, la o mănăstire din apropierea orașului Câmpeni, pentru a putea să-și continue cercetările econo…

Biblioteca Digitala a Bucurestilor Colecţii > PUBLICAŢII PERIODICE